Idén májusban a CEA második alkalommal rendezte meg Szlovákiai Kulturális Estét – egy estét, amelyet Szlovákiának, a kastélyok, hegyek országának szenteltek, ahol egy olyan nyelvet beszélnek, amelynek betűi úgy néznek ki, mintha egy fejlett titkosítási rendszerből származnának.
Szlovákia ugyan nem a világ legnagyobb országa, de biztosan tudja, hogyan keltsen benyomást. A Magas-Tátra tornyosuló csúcsaitól a középkori városokig és titokzatos barlangokig ez a kis gyöngyszem Európa szívében rengeteget kínál, a félelmetesnek tűnő, de meglepően dallamos nyelvezet mellett (ha már valaki nem botlik bele a č, š és ž-be). Olyan legendás figurák is származnak innen, mint Peter Sagan, aki miatt a kerékpározás könnyednek tűnik, nem is beszélve az olyan feltalálókról, mint Jozef Murgaš, aki segített a vezeték nélküli kommunikáció fejlesztésében, és Štefan Banič, aki egy korai ejtőernyővel rukkolt elő (mert ki ne szeretne repülőgépekből kiugrálni a tudományért?).
De ez az este nem csak a Wikipédián is megtalálható tényekről szólt. Közelebbről szemügyre vettük Szlovákia jogrendszerét is, találkozunk néhány legfontosabb jogi elméjével, és megpróbáltunk választ adni arra az ősrégi kérdésre: miért van a szlovákban annyi diakritikus jel, és vajon valaki helyesen ejti-e ki a „štvrť” összes betűjét? Volt zene, élénk beszélgetések, és még egy-két meglepetés is, így az este jó hangulatban telt és élményekkel teli volt!









Fotó: CEA Press
*A rendezvény zártkörű, kizárólag meghívásos alapon lehet rajta részt venni.